Munkahelyi balesetek

Amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben szenved balesetet, a munkáltató a munkavállaló teljes vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítésére köteles a Munka Törvénykönyve szerint.

Sok munkáltató felelősségbiztosítást köt ezekre az esetekre, így pedig a munkáltató helyett a felelősség biztosító téríti meg a munkavállaló kárát.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkahelyi baleset olyan baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Munkabaleset a munkavégzéshez kapcsolódó közlekedés, szállítás, üzemi étkeztetés során elszenvedett baleset is, főszabályként nem minősül munkabalesetnek a lakásról a munkahelyre, illetve a munkahelyről a lakásra menet közben bekövetkezett baleset, kivéve, ha a munkáltató által biztosított járművel történt a baleset.

Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom. A munkahelyi baleseteken túl üzemi balesetnek számít az a baleset is, ami a munkavállalót a munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. A foglalkozási betegségek is üzemi balesetnek számítanak. Annak elbírálása, hogy az adott baleset üzemi balesetnek minősül-e, a társadalombiztosítási szerv hatáskörébe tartozik.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Ugyanígy felel a munkáltató a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is.

A munkáltató kizárólag akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy kárt az üzemi körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy maga a dolgozó vétkes közrehatásával idézte elő. Ha a kár részben a munkavállaló magatartása miatt keletkezett, úgy kármegosztásra kerülhet sor.

MIRE SZÁMÍTHATOK?

Munkahelyi baleset, ill. üzemi baleset után a munkavállaló egyrészt a balesetben elszenvedett sérülés súlyosságától függően különböző társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosult (baleseti táppénz, baleseti járadék, rokkantnyugdíj, stb.), másrészt munkabaleset esetén a munkáltató ezen felül köteles megtéríteni a sérültnek a társadalombiztosítási szolgáltatásokkal nem fedezett vagyoni és nem vagyoni kárát is. (Ez magában foglalja a ténylegesen felmerült károkat (pl: ruhakár), az indokolt költségeket (pl: ápolás költsége, gyógyszerköltség, stb…), elmaradt haszon (pl: károsult keresetkiesése, ápolást végző családtag keresetkiesése), nem vagyoni kár (amely legtöbbször a fájdalom, hozzátartozó elvesztése, vagy testi épség megsértése által elszenvedett sérelem kompenzálására szolgál).